Nem szeretem a telet Nem szeretem a telet

Tagadhatatlan, hogy vannak ebben az évszakban is szép pillanatok, de mégis valahogy olyan szürke és szomorú. Mintha valaki bánatos lenne, és Őt látva a természet is együtt búsulna vele. A Görög mitológiában, amit nem mellesleg nagyon kedvelek, megtaláltam az okát, hogy miért is van tél. Engem ez megihletett, és alkotásra késztetett. Megosztom veletek a szobrot és a történetét, hogy egy ilyen szürke, korán sötétedő estén egy kis derűt lopjak a lelketekbe.

Hádészt, az alvilág urát sem kerülte el a szerelem. Zeusz és Démétér lánya ejtette rabul a szívét. Eleinte a főisten kegyeit keresve próbálta elkérni Perszephonét, de valahogy mindig kikerülte a választ Zeusz, mert nem volt elragadtatva ettől a frigytől. Hádész így cselhez folyamodott, és egy gyönyörű virággal csalta a lányt arra a helyre, ahol elrabolhatta Őt. Könnyű dolga volt, mert Perszephoné szívesen töltötte idejét a gyönyörű virágokkal teli réteken. Ez a virág olyan szép volt, hogy nem tudott ellenállni, és amikor leszakította, megnyilt alatta a föld. Hádész könnyedén felkapta a sikoltozó lányt, akinek kiáltását anyja, Démétér ugyan meghallotta, de mire segíteni tudott volna a föld bezárult. Természetesen a kétségbeesett anya Zeuszhoz fordult, aki minden hatalmát latba vetve igyekezett lányát kiszabadítani. Démétér, a termékenység istennőjének gyászba fordultában a természet is haldokolni kezdett.

Nem szeretem a telet

Hádész nem akarta komolyabban összerúgni a port a főistennel, de a lányt sem akarta elveszíteni, ezért újabb fondorlatot eszelt ki. Megkínálta a gyönyörű fiatal lányt egy gránátalmával, mielőtt visszaadja a szabadságát, de tudniillik, aki eszik az alvilágban, annak örökre ott kell maradni. Mit sem sejtve Perszephoné ismét csapdába esett, és elfogyasztotta az almát. Zeusz nagy haragra gerjedt, de teljesen már nem tudta visszahozni lányát, ezért egy alkut kötöttek, miszerint az év nagy részében feljöhet a lány, de három hónapot a férjénél kell töltenie az alvilágban.

Ezért amikor Perszephoné feljön a földre, kitavaszodik, mivel anyja a termékenység istennője boldog, hogy újra magához ölelheti szépséges lányát. Ahogy közeledik az elválás ideje, szomorúsága megsárgítja a leveleket, és ahogy bezáródik a föld szája, a bánat szürke leple hull a földre. Így van ez már évezredek óta.

Nem szeretem a telet

- Megyeri János szobrászművész

2021. március 28. További cikkek